• LECTORI SALUTEM!

    A Nílus-parti hieroglifák kép és hangértékének beható tanulmányozása meglepő felismeréshez vezetett. Több ezer jel értelmes, magyar nyelvű olvasása alapján megállapíthattuk, hogy az egyiptomi hieroglifákat csak magyarul lehet teljességükben, átértelmezés nélkül hangzósítani, azaz közvetlenül olvasni. Az így feltáruló, eddig félreismert ősi szó- és hangrend elképesztő mélységeket tárt elénk.

    BŐVEBBEN

  • ABU HÁMID AL-GARNÁTI ELGONDOLKODTATÓ UTAZÁSA

    Népünk valós múltjának megismeréséhez hozzátartoznak a (gyakran kétes, egymásnak ellentmondó) nyugati források mellett a keleti utazók leírásai is. Ezek közül messze kimagaslik Abū Hāmid MuHammad ibn Abd ar-Rāhīm ibn Sulaymān ibn ar-Rabī al-Māzinī al-Qaysī al-Andalusī al-Ġarnāti al-Uqlīsī ibn Tamīm al-Qayruwānī, mint azon „böszörmény”, újabban felfedezett írása is. Mind személyéhez, mind az adatok hitelességéhez mindezidáig nem…

    BŐVEBBEN

  • NÍLUS-VÖLGYI HITVILÁG

    X. A Nílus-völgyi hitvilág A Fohászok elemzése, gondolati képeinek értelmezése közben szükségét éreztük az ősi hitvilág általunk tapasztalt összefüggéseinek részletesebb körbejárására. Természetesen nem törekedhettünk teljességre, hiszen a rendelkezésünkre álló anyag mind térben, mind időben korlátozott, mégis úgy érezzük, hogy az alábbi összefoglalás előzetes ismertetése a Fohászok óbirodalmi hittételeinek megértéséhez komoly segítséget nyújt. Tekintve, hogy áttekintésünkben…

    BŐVEBBEN

  • A MAGOR

    Korábbi munkáim során eddig válasz nélkül hagytam azt a kérdés, hogy honnan ered nyelvünk csodálatos gazdagsága. Számtalan szavunk, igék, névszók sokasága könnyen felcserélhető hasonértékű vagy csaknem azonos jelentésű társára. Jó példa erre Jókai Mór kitűnő nyelvészeti megfigyelése, lásd a Levente c. drámájának utószavát (1897). A többi között a járásra és különböző változataira több mint 65…

    BŐVEBBEN

  • A szent abroncs

    A történelmet a győztesek írják, a vesztes még a kultúráját is elveszíti… Manapság nyelvünk ősi eredete került terítékre, teremtő erejét, a gyökereit fűrészelik. Vannak, akik szándékosan vezetnek félre, gúnyt űznek nemzeti öntudatunkból, mások jóhiszeműen – nem ismerve tévedésüket – hirdetik bel- és külföldön a hamis igét. Vonatkozik ez az ősi nemzeti kincsünket, büszkeségünket képező Szent…

    BŐVEBBEN

  • ELŐSZÓ A SZENT BERTALAN ZOMÁNCLEMEZHEZ

    A Szent Korona apostolképeiről az évszázadok során számos könyv, beszámoló, elemzés, rajz, fénykép, film stb. készült. Ez alól kivételt a Szent Bertalant ábrázoló zománckép képez. Szűkös adataink nagyrészt nevének említésére szorítkoznak, néhány változatának leírás mellett hiteles ábrázolásával sehol sem találkozunk. Helyette feltevések, sejtések sora látott napvilágot, s mert az oromzati Pantokrátor kép teljes egészében takarja,…

    BŐVEBBEN

  • A Szent Korona kutatásának szabályai

    Nemzetünk legősibb, legmagyarabb kegytárgya a Szent Korona. Tárgyi mivoltában eleink hatalmas tudását, bölcsességét, hitvilágát őrzi, s közvetíti az utókornak. Valós történetének, többsíkú mondanivalójának megismerése közös feladatunk. Az alábbi tanulmányokban számos, mindeddig ismeretlen üzenetével találkoznak… A Szent Korona kutatásának szabályai…

    BŐVEBBEN

  • AZ URÁLI TILALOMFÁK

    Kemény, kritikai dolgozatot tartanak a kezükben tisztelt olvasóink, melyben többek között megkövesedett nyelvészeti tilalomfákat fogunk vallatóra, vizsgáljuk keletkezésük körülményeit, jelenlétük jogosságát. A tilalomfák általában két fontos szerepet töltenek be: közvetlen hatásukként kategorikusan és parancsszerűen megtiltanak valamit, ugyanakkor megakadályozzák, hogy olyan ismeretek birtokába kerüljünk, melyek a fennálló beidegzéseinket gyengítenék, vagy éppen azok leleplezéséhez segítenének bennünket.[1] Nyelvünk…

    BŐVEBBEN

  • A KOTA ÉS A HÁZ

    Az emberiség ősidők óta védekezik a természet viszontagságai ellen. Természetes búvóhelyek hiányában maga készítette menedékeit, épített maga köré különböző anyagokból, szükségletének megfelelő méretű/alakú zárható teret/fedelet. A neolitikumból ránk maradt tumulusok kőtömegei mellett feltehetően kevésbé maradandó – szerves anyagokból készült – hajlékokat is építettek, sőt, ha az eleink sátraira gondolunk, elképzelhető, hogy hordozható/húzható nádból/ágakból/mulandó anyagokból készült…

    BŐVEBBEN