A Szent Korona sejtés bizonyítékai
1. részlet, a pártázat
Előszóként ajánljuk a SzentKorona sejtés című tanulmányunk vizsgálatát és a magyar nyelv és a Szent Korona című előadás meghallgatását is.
* * *
Mielőtt megfogalmaznám a sejtés lényegét, röviden összefoglalom a gondolat keletkezésének történetét. A Szent Korona részletes vizsgálatának egyik eddig nyitva maradt pontja az ún. Oromzati Pártázat jelenléte és mondanivalójának helyes értelmezése. A gondot az okozza, hogy sem a kiemelt helyzetére nincs elfogadható magyarázat, sem a korona építkezésének elemei közé nem illeszkedik ez az átlátszó, különleges mértani alakzat. Önálló egységet képez!
Most lássuk a Nagy Sejtést:
Az oromzati pártázat nem a Szent Koronához, azaz annak a díszítésére készült, hanem az állítás fordítottja az igaz, a pártázat kiemelésére, bemutatására készült a Szent Korona!
Valójában nem mondok ezzel semmi újat, csak az eddigi általam végzett vizsgálati eredményeket más, pontosabban logikus sorrendbe csoportosítottam. A háttérben a Nílus parti teremtéstörténet, a Kilencek rendje uralkodik.
A sejtés követéséhez, tárgyilagos megítéléséhez kedves Olvasóim felkérem Önöket, hogy tegyék félre az utóbbi évszázadok ez irányú, megrögzött történetét.
Korai ellenvélemények helyett olvassák el az ősi teremtéstörténet magasan kiemelkedő alapgondolatát. Félelmetes élményben lesz részük…
Nyelvünk meghatározásaiban hajszál pontos, nekünk is ehhez kell tartanunk magunkat. A sejtés utalásokon alapszik, melyek a jogos feltételezések birodalmába vezetnek. Az állításokhoz azért ennél többre van szükségünk, ezek a bizonyítékok.
A következőkben igyekezünk majd az állításokat logikus sorrendbe helyezni, tehát a sejtésből a feltételezésen keresztül bizonyításokat képezni.
Bármit bizonyítani viszont nehéz feladat. Alaptételként elfogadjuk, hogy önmagával semmit sem lehet bizonyítani, pontosabban a bizonyítás tényét csak egy másik, már elfogadott levezetés határozhatja meg.
A Szent Korona pártázata esetében is a filozófia szabályait követjük.
- Kiinduláskor a sejtést fogalmaztuk meg.
A Szent Korona pártázata nem díszítő elemekből áll, hanem képei között feltételezhetően ősi egyiptomi számírásos elemeket, hieroglifákkal írt számokat tartalmaz! Bizonyításként álljon a kőbe vésett ősi írások nemzetközileg elfogadott számrendszere.
A JSech szerkesztőprogramjában a 10-es számot a kapu hieroglifa jelöli: és tíz egységet ölel át.
Tudnunk kell azt is, hogy a párta alakos elemei között egy háromszög és ez a kapu /kupola elem váltakozik. A háromszögű/piramis alakban az egész számokat jelezték, a mellettük szereplő kupolába zárt számok a tizedes számokat írták. A belső háromszögben 6 kaput és a tetején 3 kicsi egységet találunk, értéke tehát 63 egység! A következő kupola alakú elemben 8 teljes kaput és ismét 3 egyes számú egységet látunk. Középen két szélső FÉL kapu is merevíti ezt a rekeszrendszert, azaz együttesen ott kilenc kaput számolhatunk. Ha a számokat külön vesszük, akkor ebben a kupolában a tizedes számok, a 8/9 és 3, összegét a 83-t, vagy részletezve a 8+9+3-as számokat olvashatjuk.
A pártázat belső két elemét összeadva 63 egész és 83 század nagyságot írtak le teljes jelekkel a pártázatra. Jobbról balra olvassuk.
Lásd a 2. részlet képeit.
83 63
2. részlet
A párta 3. és 4. további elemei ismét párosával olvashatók. A számok elrendezése itt is azonos a Nílus-parti számírás ősi szokásával. Lásd a 3. részlet elemeit.
| 5/6 31 8/9 3 63 |
3. részlet
Korábbi félreértelmezések megelőzésére megismételjük, hogy nem a rekeszek falait számoljuk, hanem az általuk közrefogott zománc mezőket! A kettős kapukkal a tízes nagyságot jelölték, míg a szóló ívek az egyeseket írták. Lásd a három önálló mezőt. A hieroglifás és hieratikus számírás áttekintése: „Gardiner V20-as jele , Hence phon. mD in mDw ’10’.” Gardiner, op. cit, 524.
Érdekes módon nála a mD jelek, az M és a DJ, illetve a Ma-Gy hangokat, a magyar szó rövid alakját írják. Sehol sem találkoztunk néhány kortársunk légből kapott HAR változatával.
4. részlet
Végezetül… A fentiek ismeretében a párta alakos elemeiben látható jelek szerepét és származását egyértelműen tisztázhatjuk. Bizonyíthatóan és minden kétséget kizáróan az ősi, egyiptomi hieroglifás számírást gazdagították.
Az ellenvélemények a következők:
A méterben kifejezett nagyságokat csak az 1790-es években állapították meg, így azok a jelek nem lehetnek metrikus értelmű hieroglifák.
Tény viszont, hogy… a párta elemei metrikus egységekben meghatározott két hosszméretet tartalmaznak. Lásd az abroncs hosszát: 63,83 cm, vagy a pártázat 31,5 cm teljes méretét. Lehet-e ez időtévesztés?
Jelen ismereteink szerint magyarázatra szorul ennek az ellentmondásnak a feloldása. Elképzelhető, hogy a Szent Korona őse akár már 1000 évvel korábban is létezett.
Racionális válasszal ugyan nem rendelkezünk, mégis az alábbiakban bemutatásra kerülő adatok alapján tényként kell elfogadnunk ezt az ún. időtévesztést.
Valakinek tehát ismernie kellett a Szent Korona készítésekor a kettős láb fontosságát, metrikus nagyságát, lásd NBI → , 63,83cm. Gardiner: N35-D58-M17 hieroglifái.
Ez a Szent Korona alapmérete.
5. részlet
A Nebi méret ábrázolása:
a) A képen a 4×NebiA nagyságot emelte ki fehér színnel, hívta fel figyelmünket a felső Pantokrátor lábainak már akkor is ismert távolságára, a 4×0,6383 → 1 hüvelyk. Mindez a fent leírt ún. kettős láb hossz méretéből származik!
- Ezeket a metrikus egységekben mért számokat égette transzlucid zománcképeibe, a párta alakos elemeibe, az idejét messze megelőző zománcozó mester. Ez a Szent Korona léptéke is!
- Sőt! Pontosan ezt a két láb hosszúságú abüdoszi arany csíkot készítették el és hajlították meg a korona abroncs készítésekor → lásd az aranyműves csoport mérését: 63,83 cm.
- A harmadik és negyedik alakos elem pedig a pártázat teljes hosszát jelzi ugyancsak metrikus változatban → 31,5 cm. A koronaszemlén mért adat!
A tények makacs dolgok, nem változnak! A fenti adatokat nem is lehet másként értelmezni…
- Az ellenőrzés és összehasonlításként használható adatrendszert az ún. Ötvöscsoport 1983-ban végzett koronaszemle méréseiből állította fel.
A Szent Korona méretei, kivonat
Az abroncs belső kerülete : 0,6385 m
A felső zárólemez mérete : 72×72 mm
A vázszerkezet magassága : 127,5 mm
A Felső Pantokrátor kép mérete : 50×50 mm
A pártázat teljes hossza : 31,5 cm
Részletes eredményeit nyomtatásban is követhetik: Csomor Lajos, Lantos Béla, Ludvig Rezső, Poor Magdolna, A magyar korona aranyműves vizsgálatának eredményei. Zománc, 1975-1985. Kecskemét 1985. Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep.
A tudományos szemlélet ordító hiányát nem lehet a véletlenek hosszú sorának számlájára írni. A Szent Korona pártázatán jelzett egyiptomi számok és a szakemberek szemléjén 1983-ban mért adatok azonossága tagadhatatlanul önmagáért beszél. Különös tekintettel arra, hogy az általam kutatott adatokat csak évtizedekkel később fedeztem fel, ill. írtam le. A kérdés továbbra is válaszra vár, honnan ismerhették, mondjuk Szent István korában a Szent Korona építői az abroncs kettős láb → Nebi, méterben kifejezett nagyságát, a 63,83 cm-t, vagy a sokat emlegetett hüvelyk nemzetközi méretét, melynek a Középkorban szélesen váltakozó nagyságát csak kilenc évszázaddal később, 1958-ban határozták meg?
Ez utóbbira könnyebb válaszolni, mert a Nebi százada, a 0,6383 cm négyszerese csaknem azonos a hüvelyk mai méretével = 2,5532 centiméterrel. Vö: 2,54 ≈ 2,55! Így 1 hüvelyk=4 NebiA-val.
Összefoglalva: az 1983-ban végzett Koronaszemlét tartó ötvös csoport mérése döntő bizonyítékot nyújtott a pártázat általam olvasottak megítélésére. Tehát nem időtévesztés, nem díszítés, hanem bizonyítottan zománcba égetett, egyiptomi hieroglifákkal írt, metrikus méretet tartalmaz! Kiemelt, a Szent Korona főhelyen áll, ez alkotja a Szent Korona alap mondanivalóját!
- Az egyiptomi számírás felismerése és értékelése
A tanulmány sarokpontja a hieroglifás számírás felismerése, ill. annak tagadása. Tekintve, hogy mindmáig az ún. magas tudományos fórumokon a Szent Korona pártázatát rendre díszítő elemnek tartják, valamint az erről szóló előadás kényszerű lerövidítése miatt bővebb bemutatására már nem jutott idő, itt pótoljuk ezt az alapvető szemléleti hiányt.
A kérdés tehát így hangzik, miért olvassuk a háromszög/ piramis keretbe írt jeleket hieroglifákkal írt számoknak, és mekkora a számok értéke?
6. részlet
A 6. részlet a pártázat belső két alakzatát ábrázolja egy piramis formájú és egy méhkas alakú keretben. Az egyiptomi ábrázolás alaptétele, hogy ami 3 kiterjedésű a természetben, azt állva rajzolták, a matematikai papiruszok tanulsága alapján viszont elmondhatjuk, hogy a két kiterjedésű alakokat fekve látjuk.
Most emeljük ki az alapkérdésre adható válasz képének döntő részletét.
- Tudni illik, hogy az egyiptomi hieroglifás írás bizonyítottan képírás.
- A képek rendezését A. H. Gardiner végezte el. Betűkkel, ill. sorszámokkal látta el az általa hangértékekkel is jelzett képeket.
- Megállapítását fentebb közöltük: , Hence phon. mD in mDw ’10’.” Gardiner, op. cit, 524.
- Egy-egy kapu nemzetközi számértéke tehát → TÍZ! Következésképpen…
- Minden kapu így tíz egységet fog közre! Lásd a 7. ábrát= 30+3 egyes egységet ír.
7. részlet
Mindez önmagában is már helytálló, bizonyító erejű!
- Ha ezzel a szemmel gondolkodunk, akkor ezen a lemezen hat nagy kaput és három kicsi rügyet számolunk. Lásd a 6. képen. Összehasonlításul: a kiemelt részlet itt azonos = 13 teljes egységgel →
8. Részlet
- A pártázat többi elemében is ezt a rendet követték, a színek reciproka ott ismét a tizedes nagyságot jelezte!
Mindez önmagában is már helytálló, bizonyító erejű!
A valóságban is ezekkel a számokkal dolgoztak a kezdeti korok építészei. A kettős láb nagyságát írták hieroglifákkal a párta geometriai elemeibe = 63,83. Mind ez akkor is igaz, ha a díszítést szajkózóknak ezek a bizonyítékok nem tetszenek.
Álljon bizonyságul egy másik építészeti adat.
Abüdos templom komplexusának hatalmas kőtömbjei, mind az altemplom, mind a Ramaszidák idejében épített szentélyek méretegysége, a legkisebb közös többszörösként, ezt a számot eredményezte. Az alábbiakban felsoroltuk az egyiptológusok neveit, Izsák Newtontól, Elke Roikig, akik az elmúlt évszázadokban ismét megmérték és kiszámolták az ősi építkezés alapszámait. Kevésbé tisztelt kételkedők! Először őket illene megcáfolniuk. Nyomdokain haladva elmondhatjuk, hogy a Nílus partján, akár már 3650 évvel ezelőtt is ismerték ezt a 63,83 cm hosszméretet! Hoppá!
Sőt! Az 1983-as koronaszemlén ismét előkerült ez az általam olvasott, hieroglifákkal írt, metrikus egységekben kifejezett, ősi szám a Szent Korona abroncsának belső hosszmérete. Itt is = 63,83 cm!
Kérdés: meddig akadályozzák az igen tisztelt, erre hivatott tudósaink, az ez irányú szervezett kutatások elkezdését? Meddig lehet elhallgatni a nyilvánvaló tényeket, így pl. az Országházat látogató tömegek előtt bizonyítottan valótlanságokat terjeszteni ősi kultúránkról?
A helyzet sajnos még ennél is szomorúbb. Kinevezték a Szent Korona középső részét helytelenül Pártázatnak. A párta ti. a hajadon, vagy ősi szokás szerint eladó sorba került lányaink virágokból font, szüzességet jelképező hajdísze. Így csak egy lépés volt a Szent Koronát női koronává minősíteni. Számukra ez csak egy megcsontosodott nemzetközi díszítőelem, mely elnevezéshez a Szent Korona kutatói mindmáig görcsösen ragaszkodhatnak.
- Honnan származik a kettős láb száma, a NEBI → NABI → elnevezése?
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
= Próféta
A próféta szó a görög pro (προ) és phémi (φη|μί) szavakból tevődik össze, mely jelentése: valakinek a nevében beszélni vagy valaki szószólója.[1] Általános értelemben: egy olyan személy, aki kapcsolatba lép az isteni lénnyel, majd annak nevében beszél és közvetítőként szolgál az emberiség számára azáltal, hogy üzeneteket vagy tanításokat közvetít e természetfeletti forrásból.[2] A Bibliában olyan látó vagy látnok, akihez akkor fordultak az emberek, ha Istent akarták valami felől megkérdezni.[3]
A próféták nemcsak a Biblia történeteiből ismertek, hanem már a zsidó nép megjelenése előtt is fellelhetők.[4] Megtalálhatók a hindu, zoroasztriánus, keresztény, iszlám és más vallásokban éppúgy, mint az ókori görög vallásban és a manicheizmusban. A zsidóknál és az iszlám vallásban olyan embert, szónokot is értenek/értettek rajta, aki Istentől ihletve beszélt. A hinduizmusban risi (= látó) néven ismertek.
Etimológia
A katolikus egyház Szent István Társulat által kiadott Bibliája nyomán: a bibliai nyelvhasználatból közismert próféta kifejezés a görög prófétész szóból vezethető le. Alapjelentése: hírnök, szóvivő, beszélő. A próféta szó kapcsolatban áll a vallásos szóhasználattal is, az isteni jóslatok közlésével. Ebben az értelemben olyan személyt jelent, aki Isten nevében beszél, isteni akaratot vagy tanácsot hirdet jóslatokban. A Szeptuaginta a prófétész szóval a nabi‘ héber kifejezést fordítja. A nabi‘ eredete és jelentése vitatott, de kapcsolatba hozzák az akkád nabu „hirdetni, hívni” és az arab naba’ „közölni” igével. Ebből az összefüggésből magyarázva a nabi’ értelme lehet aktív: „aki beszél, aki hirdet”, és lehet passzív: „hívott, meghívott”. Általában a passzív értelmet részesítik előnyben. Az Ószövetségben tehát nabi‘-nak nevezik azt a személyt, aki isteni meghívást kapott egy meghatározott küldetésre: hogy Isten igéjét hirdesse népének, általában prédikáció, némelykor szimbolikus cselekedetek formájában.”
A pártázat mindkét oldalán a 3. és a 4. elem ismét hieroglifákkal jelzi a párta teljes hosszát, 31,5 cm. Itt is a méter egységet használta a láb helyett az ősi mester, csakúgy, mint az abroncs méretének leírásakor. Ekkor váltott át a földi méret a mennyei méretre, azaz a láb nagyság a méterre.
9. részlet
4) Mióta ismeri az emberiség a nabi/nabu nevet és mióta ismeri annak metrikus nagyságát?
A nevet az etimológusok már felkutatták, az egyik akkád király nevét is ebből az ősi megnevezésből lehetett levezetni. Lásd: Nabu-konozodor/nabu-kadnezar közismert akkád történelmi alakját. De mióta vált közismerté a nabu mérete, a két láb mérete és annak metrikus nagysága? Mint jeleztük, már Abüdosz templomkomplexusa is ezekkel a lábméretekkel épült, már akkor ismerték a 63,83-cm-es nagyságot. Fl Petri, de többen a követői is, így E.Roik ugyancsak ezt a méretet határozta meg a templom közös alapegységeként.
Mi a feledékeny, bugyuta ősök csak hüledezünk, ha a metrikus nagyságban írt eredmények mindmáig azonosak maradtak a ma még lehetetlennek tartott mérési eredményeinkkel. Oktalanságunkban díszítésekről és a véletlen szeszélyéről, misztikumról vizionálunk.
Pedig a sor nem is itt kezdődött, hanem úgy 4000 évvel ezelőtt! Folytatása a szent nabu név és méret megjelenése a Szent Koronán zománcba égetve található! Sőt, a tények nem változtak… 50 évvel ezelőtt a fent már említett koronaszemlén is ezt a kettős lábméretet mérték az abroncs hosszának.
Itt tehát nincs vitára lehetőség, nem lehetett az abroncsot képező aranycsíkot egy kolbász szabdalásához hasonlítani, sem rövidebbre, vagy éppen hosszabbra kalapálni. A méret pontosan adva volt! Ehhez kellett alkalmazkodni az utólagos átépítőknek.
Ez azt is jelenti, hogy nemcsak a kör átmérőjével tudtak számolni, lásd a kettős lábat, hanem a kerületét is meg tudták határozni. Ismerték a szerepét, tehát a métert is! Álljanak példaként a Rhind Matematikai Papirusz 35-38-és 48-as példái.
Különleges időpontot képez a korona építés meghatározásához az ősi számírás használata. Az arab számok még nem uralkodtak el, a görög betű/számírás nehézkes volt, sőt, a latin betűk használata sem volt a számolás pontos írására alkalmas. Maradt az ősi hieroglifás/hieratikus jelrendszer folytatása.
Mikor volt ez az időpont?
Természetesen ez a kérdés is katedrális marad, a lehetséges változatok sokasága nem ad elegendő támpontot időmeghatározásra.
Egyébként is a Szent Korona építésének, mondanivalójának eredeti célját a felsorolt bizonyítékok ismeretében ismét kutatnunk kell. Az elérhető válaszok mellett újabb kérdések tornyosulnak elénk. Ősi nyelvünk és annak képekbe égetett tárgyi mondanivalója a történelem homályába vész, megoldása ránk vár.
* * *
Tegyünk gondolatban egy kísérletet a Szent Korona építésére. Mi volt a célja, milyen feltételeknek kellett eleget tennie?
Természetesen legelőször rajzokat készítenék, melyekben a mondanivalót, az isteni nabut jeleníteném meg hieroglifákkal. Tekintve, hogy akkortájt az EGY száma a Teremtőt jelentette és a kettős láb, az 63,83 volt, hát ezt írnám az első két alakos elembe. Csatolnám hozzá az egyszeri láb méretét is: a 31,5 hosszat a 3. és 4. pártaelemekben.
Az egész konstrukciót egy körbe kell helyeznem, készíteni kell valahol egy gyűrűt, abroncsot is. A számokra a párta alakos elemei utalnak, az egészek a háromszögek, majd kupola/méhkas, a tizedek váltakoznak benne. Ez az építkezés követi a Matematikai, Papiruszok példáinak további sorrendjét is, kiegészítve egy négyzet alakú kerettel. Azt tenném én is a kiterített párta közepére. A rajzomon a négyzet túloldalára ismét a nagy négyest helyezném el szimmetrikusan. Végül is a párta egész megmért hossza 31,5 cm, az egyszeri láb, lehetne. Csak így válhat teljessé az akkori geometriai arzenál.
Ezzel kimondtam azt is, hogy megítélésem szerint a párta alakos elemeinek közepén a fedőlemez négyzet alakú 50×50 mm Pantokrátor képe állott. A rá égetett szám a nebi/nabu száma Mezopotámiában AN száma 60 volt lásd az 5. részletet. A lábait fehér színnel emelte ki az ősi ötvös mester, nemhiába, mert a magyar hangzósítás: AN LáBaI volt.
Nem kell fantáziánkat megerőltetnünk a pártázat elemeinek megszámlálásához sem. A Kilences szám, az ősi teremtéstörténet részvevőinek száma áll előttünk.
Újabb bizonyítékot tár elénk az abroncs ősiségének megítélésében az alsó élére forrasztott 5 drb! csüngő tartó gyűrű. Eredetileg csak a Kilencek öt tagjának lehetett helye az abroncson. Ozír/Jézu, Izis, Széth, Nephtis és id. Horusz. Ennyi csillagot, félistent ábrázoltak a Felső Pantokrátor kitárt lábai között.
Kérdés: mikor vált szükségessé a kilenc csüngő felszerelése? Miért nem rögtön így készítették a Szent Korona abroncsát, ha ez utóbb készült. Ezt a kérdést szélesíti tovább az abroncs felső élére szerelt 2 x 9 gyöngysor is? Jelen ismereteink alapján kénytelenek vagyunk azt elfogadni, hogy az abroncs elsőbbrendűségéhez, ősiségéhez nem férhet semminemű kétség!
Bár levezetése nem tűnik lehetetlennek, itt kell a tervező, kivitelező ötvös, papkirály zsenialitása előtt meghajolnunk, aki a Szent Korona kibővítéséhez, a pánt és a záró lemez méretezéséhez a metrikus egységeket használta. Sőt! Felhelyezte a Korona vázrendszerének legmagasabb pontjára a MI URUNK Jézus, az ősi hitvilág szerint Ozíris, bizonyíthatóan hieroglifákkal írt zománcképét. Lásd a 10. képet. A görög klasszikusok szerint Jézust már Plutarkosz idejében is Ozírisnek kell olvasnunk. Ki tudja pontosan, mikor is élt Plutarkosz?
10. részlet
Ha tehát Ozír/Jézus a Szent Korona kiegészítésre készült keresztpántok zárlemezére került, akkor a megürült helyére csak a fiú Isten kaphatott helyet: Ő volt Jézus a Názáreti.
Nevét két körbe írták, az Atyáéhoz hasonlóan, csak itt benne IC és XC felirattal.
11. részlet
Nos! Itt áll a következő tilalomfa. Hogyan kell olvasni ezt az ősi rövidítést?
Miért Őt, az oromzati Pantokrátor képét helyezték az ősi geometriai elemek, adatok közé, az így megüresedett Nabu helyére?
Szent Jeromos fordításában született a Szent Vulgata latin nyelvű Biblia:
„Ego sum via et veritas et vita – Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet”, ebben az egyszerű kijelentésben – mondhatni – az egész isteni tanítás benne van:
1. Jézus az egyetlen út, mely az igazsághoz vezet; 2. ami Ő maga, és egyedül csak Ő; 3. és csak annak van/lesz élete, aki ebben az igazságban él.
12. kép
Az eredeti görög koine nyelvben a kifejezés: εἰμί ἡ ὁδὸς καὶ ἡ ἀλήθεια καὶ ἡ ζωή = Én vagyok az út és az igazság és az élet.
„ζωή = Zoe = 1. leven → élet ; 2. manier van leven, levens wijze → életmód; 3. levensonderhoud, bezittingen, → tulajdon (Hom.)” . 2004, Chupperts Charles, Leeuwaarden, 163.
A latin Vulgata 6. versében ez áll: „dicit ei Iesus ego sum via et veritas et vita nemo venit ad Patrem nisi per me”. = Jézus azt mondja neki: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csak én általam.”
Honnan ez a kevert nyelv? A nyílvánvaló latin szövegbe kérdéses maradt néhány görög szó pontos értelme is. Lásd a Zoe görög szó használatát! A vita → élet értelmű latin szó ti. az eredeti görögben még Zoe volt. Értelme lehetett az örök élet is.
A különbséget a HK. 34/4B oldalán az első regiszter végén olvassuk:
“Fújja az örök életet, az orrába, a testébe adat” Borbola, HK III. 205.
Nos! Az Oromzati Pantokrátor középen, pontosan az út bejáratában áll. Ő vezeti a benne hívőket az Az Igazság és a Örök Élet útjára.
A 3. és a 4. elem jelzi ezt az utat 31,5 cm lábnagysággal! Ez az út a földi halandók mennybe vezető útjának lábmérete, az IC-XC száma. A földi életet, a szenteket, mártírokat az abroncsra helyezték. Onnan vezeti Názareti Jézus az igaz embereket, bennünket a Teremtőnk felé.
Az IC és XC , fölötte az ún. rövidítés jele — csak latinul olvasható. (Moravcsik Gyula) Szerinte a két körbe írt betűk a Jézus a Názáreti, a felkent értelem rövidítéséből származnak. Valójában egyértelmű választ csak akkor kapunk, ha a jelzett jeleket latin számoknak fogjuk fel. A C jel nem tartozik a görög abc-s rendszerbe! Az IC = 99-el az XC = 90-nel. Együttesen írják a földi lábméret, a 31,5 cm hatszorosát = 189! Azonos az Ősmagyar ÖLlel.
A két Pantokrátor a zománctechnika különböző változataiban készült, az oromzati Jézus kép a bizánci műhely vívmányait viseli. Ez a munkamódszer is arra utal, hogy a Jézus kép az abroncs szentjeivel összhangban, azaz a pártázat és a felső Pantokrátortól eltérő időben és helyen készült.
Újabb időpont kerekedik elénk mikor a kereszténység felvételével az Enneade kilences száma lecsökkent háromra. Ott már az Isten három személyben jelenik meg: Szentháromság!
5) A méretek
Ez a legijesztőbb fejezet. A Szent Korona készítői az ún. átmeneti korban élhettek, amikor a számírás és a mértékegységek pontosítása még nem teljesen tisztázódott. Tükröződik ez a méretek színes skáláján is. A hüvelyk, a könyök, a láb, az öl és bizony a méter is ugyan azon az egy ősi tárgyon mérhető, olvasható. Itt sorakoznak a hitetlenkedők légből kapott támadásai is. Bennünket a legrégebbi egység a kettős láb, a Nabi/Nebi megjelenése és mérete érdekel.
Ez az egység Mezopotámiától a Nílus völgyéig általánosan elterjedt nagyság volt. Ez volt az EGY számszerű, metrikus mérete. Bizonyíthatóan, lásd az Abüdoszi méreteket, melynek a metrikus nagysága is fennmaradt, már akkortájt is közismert volt.
Ez az oka annak is, hogy a kételkedők sokasága nem képes az ősi adatokat beilleszteni a természettudományok és történészek ma ismert tételei közé. Hatalmas űr tátong a bizonyítások sorában az öröklődés folyamatában. AN Mezopotámiában 60 volt. Kérdés, hogy a két műveltség közül melyik az idősebb, melyik volt az átadó?
Lássuk a következő válogatott adatokat:
- NBI Abüdosz: 0,6383 méter, Petrie, Skinner és Roik.
- A FÖLD MÉRETEI:
Ekvatoriális sugár: 6378,140 km
Közepes átmérő : 12742,048 km
Meridiánellipszis hossza: 40009 km. Meridián-kvadrans hossza: 10002 km ≈ 1×107m
Magyarul… A Föld ma ismert méretei között a sugara 5 km eltéréssel azonos az ősi abűdoszi méret és a Szent Korona pártázatának egyik számszerűségével. Ugye ez is véletlen?
Sőt! A Szent Korona zárlemezének, azaz vázának mért magassága is számszerűségében csaknem azonos a Föld átmérőjével → 12742,048 km ≈ 127,5mm. A kétkedők szemében ezek az adatok ismét a véletlen szeszélyének számlájára írhatók!
Hány adat szükséges annak az elismeréséhez, hogy ezeket a tényeket részleteiben is feltárják, így a godolkodni képes tudósaink végre komoly vizsgálatot indítsanak? Itt természetesen nemcsak a kozmikus adatokat tesszük nagyítónk alá, hanem súlyosbításként az általános szemlélet, a teremtéstörténet vagy evolutió kérdése is napirendre kerül.
Egy válasszal azért ma már mi is rendelkezünk: kezdésként el kellene ismerni a magyar ősműveltség és mindmáig félresöpört teremtéstörténet egyiptomi eredetét!
Borbola János weboldala --- borbolajanos.com 